Hogy egy közösség nem csak egyének összességét jelenti, az már közismert - az azonban talán kevésbé, hogy a hatékonyság maximalizálásához szükség van az együttmozgás felerősítésére.

A csapatépítő tréningek sokáig amolyan "úri huncutságnak" tűntek: a legtöbben látatlanban ezekről azt gondolták, hogy nem mások, mint amolyan ál-foglalkozások, ál-beszélgetések, a végén óriási bulival, amelyeknek részleteiről másnap már nem akarunk hallani semmit.. Holott a csapatépítő tréningek, ha komolyan veszik a szervezők, a cégvezetők, nagyon is hasznosak: elsősorban ugyanis a közösséget építik, s így nem is annyira áttételesen annak hatékonyságát növelik. Ma már rengetegféle lehetőség közül válogathatunk, a szabadulós játékokon át a közös disznóvágáson vagy éppen paintball-csatározáson keresztül az akár több naposra nyúló túlélőtúrákig. Mindegyikben az a közös elem, hogy a résztvevők jobban megismerik egymást - s ez a későbbiekre (azaz a hétköznapokra) is komoly hatással van. A közös élmény önmagában is közelebb hozza egymáshoz a csapattagokat, ám ennél fontosabb, hogy a nem-hétköznapi helyzetben olyan tulajdonságok villannak fel, amelyeket a munkával eltöltött órákban rejtve maradnak. Összességében tehát mindenképpen érdemes a csapatépítésre időt fordítani - az egyszeri kiadás ugyanis nagyon gyorsan visszajön a hatékonyság megnövekedésével.