A születésnapok, névnapok munkahelyi megünneplésére nincsenek előírások - de egy kicsit azért rásegíthetünk a spontaneitásra!

Persze nehogy félreérthetők legyünk: nem KELL folyamatosan ünnepelgetni egy munkahelyen - de egymás felköszöntése nem is arról szól, hogy habzsoljuk a tortát, kortyoljuk a tojáslikőrt. A kis ünnepek, amelyek nem járnak sem munkaszüneti nappal, sem különösebb rákészüléssel, néha elsikkadnak, holott komoly közösségkovácsoló erejük van.

Már eleve a munkahelyi ünneplés kiszakítja a dolgozókat az esetleges szürkeségből, ráadásul mindig van egy olyan munkatárs, aki észben tartja a kollégák születés-, illetve névnapját, tehát lesz valaki, aki erre készül, ajándékkal, virággal, esetleg otthonról hozott süteménnyel. Egymás megajándékozása ezen felül a csapat összetartását is erősíti, s nem csak amiatt, mert így elindul egy lánc, hanem (engem megajándékoztál, felköszöntöttél, én is megajándékozlak , felköszöntelek majd), hanem mert ezzel a gesztussal áttételesen a családiasság érzése is növekszik. Ez pedig, kell-e mondanunk, a munkahelyhez kapcsolódó pozitív érzéseket erősíti fel - s így áttételesen a hatékonyságot is nagyban növeli. Összességében tehát egy jó vezető nem tiltja el a dolgozókat az ilyenfajta ünnepléstől, de nem is adja utasításba a boldogságkeresést, mivel a spontaneitás az egyik kulcsa az akció sikerességének - ugyanakkor az első lépést meg is teheti, mondjuk azzal, hogy felköszönti valamelyik kollégát.